A számos Japánra jellemző különlegesség mellett természetesen az irodalom terén is igazi kincsekre bukkanhatunk a kelet-ázsiai szigetországban: a haiku története egészen a 17. századig vezethető vissza. A versforma nagy népszerűségnek örvend, a 20. századtól kezdve pedig a világirodalomban jelentős, sokak által kedvelt műfajjá nőtte ki magát.

A haikai egy költői csoport által szerzett, könnyed, humoros láncvers, 5-7-5 és 7-7 szótagból álló sorok egymásutánja. Az apró versecskék száma harmincöt, ötven, de akár száz is lehet. A költeménysor a csoport vezetőjének nyitóversével (hokku) indult, amit a többi poéta szerzeménye követett. Az egyik leghíresebb haiku-költő, Macuo Basó (1644-1694) Szarumino címet viselő kötete már 1691-ben megjelenésre került.

A haiku előfutára egészen az 1890-es évekig tartotta magát, majd a hokku teljes kiválásával létrejött az új, haiku névre hallgató műfaj. Az irodalmi fordulat leginkább Maszaoka Siki (1867-1902) munkásságának volt köszönhető: a reform előtti időkből származó haikukat innentől kezdve klasszikus haikuként (valójában ezek még hokkuk) tartják számon, míg a fordulat kaput nyitott a modern haiku műfaji kategóriájának érájába. A hatalmas visszhangot kiváltó forradalmi változásokat maga Siki fogalmazta meg a Nippon magazinban 1896-ban közölt cikkében: a „mi” és az „ők” személyes névmások segítségével állította szembe egymással az újítók és klasszikus haiku költők törekvéseit, majd a következő évben megalapította a műfaj mintegy fészkének számító újságot, a Hotogiszut. Vele párhuzamosan természetesen más iskolák és tanítványok is hozzátapasztották elképzeléseiket a haiku modernizálásához, így a stabilnak tűnő szabályrendszer folyamatos változásokon-változtatásokon ment keresztül. Ez azonban nem gátolta hódítását a világirodalomban: talán meglepően hangzik, de bizony számos magyar költő választotta ezt a különleges sémát gondolatainak formába öntéséhez.

Vadai István „Most vadmacskák halk hangja rí fehéren” c. írásában így fogalmazta meg a haiku három eltérő definícióját:

– Haiku minden olyan szöveg, amit a japán haiku fordításaként olvasunk, függetlenül a versformától (például Kosztolányi négysorosai).

– Haiku minden olyan szöveg, ami betartja a legszükségesebb formai követelményeket (három sor, 17 szótag, 5-7-5-ös osztás).

– Haiku minden olyan szöveg, ami haikunak nevezi önmagát, vagy költője (esetleg olvasója) annak nevezi.

Szűcs Géza pedig úgy vélte, hogy „[A haiku] zsilipkamra a nyelv paratereihez, rés, amelyen a valóság szűrődhet be.” Ebből is látszik, hogy nem csak maga a versforma, de annak megítélése is rendkívül sokrétű. A magyar alkotók listáján találjuk Radnóti Miklóst, Faludy Györgyöt, de Weöres Sándor és Fodor Ákos tolla is csodás rövid sorokba zárt gondolatokat jegyzett. Utóbbi, a magyar haiku mestereként is emlegetett géniusz költeményével zárjuk cikkünket:

ÉREM

Aggódva mérem:

m i l y e n  távolság  l e h e t

fej s írás között

 Kövesse a Sushi Sei blogját, ahol folyamatosan frissülő tartalommal hívjuk olvasóinkat egy mesés kelet-ázsiai utazásra: ismerje meg Japán lenyűgöző kultúráját és hagyományait, s fedezze fel autentikus gasztronómiai élményt kínáló éttermünk gazdag kínálatát!

シェア