Rózsaszirmok a vetett nyoszolyán, szív alakú desszertdobozok, romantikus andalgás az Egyetlennel…ha nem lenne éppen aktuális, akkor is kitalálnánk, az év melyik napjáról van szó. A szerelem ünnepeként ismert Valentin-nap eredete egészen az ókorig nyúlik vissza, nevét pedig a Claudius császárnak ellenszegülő és szerelmespárokat titokban összeeskető Valentin (Bálint) papról kapta, aki ezért később mártírhalált halt, ma pedig már Szent Bálintként ismerjük. Európában és főleg az angolszász világban igen fontos ünnep…de hogy látják ezt Japánban? Mit jelenthet a japánok számára Valentin napja? Nézzük meg közelebbről!

A lányok adják

Japánban nagyon népszerű a Valentin-nap. Azonban, mint minden „japánosított” nyugati szokás, ez is kicsit más, mint amit mi ismerünk. Például–és ez talán a legfontosabb eltérés–ezen  a napon csak a nők ajándékozzák meg a férfiakat (azért a nőnemű barátok sem maradnak ki). Ráadásul nem is csak a szívszerelmüket. Hogy miért? Nos, erre két magyarázat is létezik, de akár összefüggőnek is tekinthetjük őket. Az első szerint a dolog mögött egy fordítási hiba áll, amelyet az Ukrajnából származó Fjodor Dimitrij Morozoff csokoládét gyártó cégének japán munkatársai követtek el még az ötvenes években. A nyugati szokások iránti érdeklődés az amerikai befolyásnak köszönhetően tetőfokára hágott, Morozoffék pedig ezt óhajtották kihasználni a „csokit Valentin-napra”-marketing üzenetével. És itt jön a képbe a hiba, ami miatt úgy terjedt el a szokás, hogy csak a lányok adnak csokit a fiúknak. A másik magyarázat a macsó japán kultúrában keresendő; eszerint a nők túlságosan félénkek ahhoz, hogy kifejezzék érzéseiket a másik nem iránt, így kapóra jön majd nekik egy nap, amikor csoki formájában vallhatnak.

A haszon maximalizálása érdekében egy újabb ügyes húzással eltávolították a romantikus szálat: MINDEN férfi csokit kell, hogy kapjon. Jól néznénk ki, ha a nők csak a szerelmüket lepnék meg, nem fogyna úgy a csokoládé…legyen az kolléga, főnök, barát, az ajándékozás kötelező. Rangsor persze itt is van; nézzük, ki milyen csokit kap!

Giri-choko, honmei-choko, tomo-choko

Ezek bizony mind csokoládét jelentenek, a különbség közöttük csak abból adódik, hogy kinek és mennyire adják szívesen  a japán lányok. A giri-choko annak jár, akit igazából nem szeretnek, de a giri (amely a japán kultúra egyik alappillére, és a hála és kötelességtudat egyvelegeként fordíthatnánk) miatt muszáj adni. Ezek jellemzően–és értelemszerűen–olcsóbb csokoládék. Egészen más a honmei-choko, ezt ugyanis a szerelmesük kapja, és akár házilag, nagy gonddal és saját csokiöntő-készlettel is készülhet, de mindenképpen drága, ínyenc csokoládét jelent. A barátnők tomo-chokóval lepik meg egymást, ha pedig már mindenkit elláttak édességgel, jöhet a my-choko (ez persze angol), mert megérdemlik.

Egy hónappal később fordul a kocka: a Fehér Napon a fiúk ajándékozzák majd meg a lányokat, ráadásul sokkal drágább holmikkal…de erről majd később!

Rohamléptekkel közelít a Valentin-, azaz Bálint-nap! Ha Ön is szeretné a legkiválóbb japán fogásokkal, exkluzív környezetben ünnepelni  a szerelem napját kedvesével, ne habozzon: foglaljon asztalt még ma a Sushi Sei japán étterembe, ahol intim hangulat és kitűnő kiszolgálás is várja Önöket!

Megosztás: