Köztudomású, hogy a japánok imádnak maszkokat viselni. Legyen szó bármilyen fesztiválról, kötelező kellék az álarc; már a szamurájok is ijesztő maszkokkal próbáltak pszichológiai előnyre szert tenni ellenfelükkel szemben, de Japánban az is elég, ha beindul az allergiaszezon, hogy előkerüljenek az orvosi szájmaszkok. Ez utóbbinak természetesen prózai okai vannak, de a japánok nem is titkolják, hogy élvezik a maszk viselésével járó anonimitást zsúfolt nagyvárosaikban. Nézzük, milyen álarcokkal találkozhatunk, ha Japánban járunk!

Szamurájmaszkok: ezeket általában a szamurájok egyéniségéhez illő, egyedi darabokként készítették. A szamurájmaszkot mempónak nevezték, és arra volt hivatott, hogy a szamuráj arcát védje a harc során, és jól ráijesszen az ellenfélre.

Kendó-maszkok: a „kard útja” azaz kendó ősi japán harcművészeti forma, melyben bambuszkardokkal püfölik egymást (természetesen szigorú szabályok szerint!) Az ehhez használatos, rácsos maszk neve „men”, a fejet és a nyakat védi.

Hiotokkó és Okame-álarcok: két vidám figuráról van itt szó. Hiotokkó a népmese szerint egy mulatságos arcú fiú, aki a köldöke nyomkodásával aranyat tud csinálni, Okame pedig a lány-verzió: gyakran ábrázolják őket párként vagy testvérekként. Fesztiválok gyakori vendégei, és szerencsét is hoznak!

Oni-maszkok: Oni a fesztiválok szerves részeként ijesztgeti a gyerekeket. Nagy, szőrös és rettenetes figura, ám nem túl okos; a szecubun, azaz tavaszváró ünnepkor a szülők oni-maszkban próbálják megrémíteni gyermekeiket, akik cserébe babbal dobálják meg őket (ez általában elég is ahhoz, hogy az oni visszavonulót fújjon).

Hagyományos nó-maszkok: a nó-színház tradíció Japánban, zenés drámákat visznek színpadra. Régen csak férfiak játszhattak színházban, így a női szerepeket maszkban alakították; ma már természetesen nőket is láthatunk nó-darabokban, de az álarcok érdekes módon megmaradtak! Nem csoda: mindegyik művészi alkotás, egészen különleges felülettel; az arckifejezésük megváltozik, ha más szögből tekintünk rá!

Kicune, azaz rókamaszkok: a kicune japánul rókát jelent, a rókák pedig gyakran jelennek meg Inari istennő hírvivőiként a japán mitológiában, de más istenségek is szívesen bújnak rókabőrbe…mi több, a rókák maguk is hajlamosak például gyönyörű nővé változva megtréfálni az embereket! A róka-mondakört ünneplő fesztiválokon találkozhatunk rókamaszkokkal.

Akár eredeti japán, akár a magyaros ízvilághoz közelebb álló japán fogásokat szeretnénk megízlelni, a Sushi Sei japán étteremben mindkét lehetőség adott! Kóstolja meg kiváló ételeinket, élvezze a kifogástalan felszolgálást és a barátságos légkört óbudai éttermünkben! Családi összejövetelek és üzleti vacsorák, céges rendezvények ideális helyszíne a SushiSei. Foglaljon asztalt még ma, vagy rendelje házhoz kitűnő ételeinket!

Megosztás: