A japánok teát isznak. Feketét, zöldet, hideget, meleget. Különleges csészékből  fogyasztják a hagyományos italt, gondosan ügyelve a megfelelő elkészítésre és a helyes tálalásra, az európai ember számára már-már misztikusnak tűnő teaceremónia keretében. Az én fejemben legalábbis ez a közhelyes kép élt arról, hogy milyen élénkítő italt hörpölnek szívesen a szigetországban. Teát, mi mást?! Én viszont  a kávét szeretem jobban, így arra voltam kíváncsi, vajon Japánban is hasonló lelkesedéssel fogyasztják-e aromás kedvencemet. A válasz határozott igen! Japán  az egy főre eső kávéfogyasztás tekintetében a világ élvonalába tartozik az előkelő negyedik helyezéssel. De mikor és hogyan kávéznak Japánban?

Kisszatenek: a régi-új kávézók

Habár a szigetországban már  a középkorban is ismerték a kávét, Japán a Tokugawa-sógunátus idején, azaz a már sokszor említett Edo-korszakban elszigetelődött a külvilágtól, a külföldi kereskedelmet pedig szigorúan szabályozták, így akkoriban csupán a Dedzsima szigetén megszálló európai kereskedők fogyasztották az italt, a japánok körében még váratott magára a kávé népszerűvé válása. A Meidzsi-restauráció azonban változást hozott, az ország kinyílt a szó szoros és átvitt értelmében is, a kávéimport pedig egyre fontosabbá vált. 1888-ban megnyílt az első igazi kávézó Kahiichakan néven, és bár öt év után csődbe ment, mégis meghonosította a kávéfogyasztásra alapuló vendéglátást. A kisszatenek különleges hangulatú helyek, ahol a japán építészet az Art Decóval találkozik, a kávé mellett pedig teát is fogyaszthatnak a vendégek, ezen kívül újság és dohányáru is kapható. A kávébabot helyben pörkölik és nagy gonddal készítik el, ragaszkodva a legmagasabb minőséghez, a süteményeik pedig nagyon finomak. Az 1980-as években, a nagy kávézó-franchise-ok térhódítása mintha visszaszorította volna a kisszateneket, ma azonban reneszánszukat élik és rengeteg külföldi látogatót vonzanak!

Kankohí! Az meg mi?

Nos, ez japán válasza a második világháború után elkezdődő gazdasági fellendülés kihívásaira: canned coffee, amely angol neve dacára japán találmány. Dobozos kávé: 120 yenért megvásárolható a felettébb népszerű italautomatákból, amelyek hideg és meleg fémdobozokban kínálják a frissítő italt. De mi köze ennek a gazdasági fellendüléshez? Mint tudjuk,  a japánok igen lelkiismeretesen dolgoznak, hosszú órákat töltve a munkahelyükön, ráadásul az oda-és visszaút is sok időt vehet igénybe: a japán híres ingázó nép. A siető vagy megfáradt dolgozók segítségére siet a bárhol és bármikor elérhető canned coffee, amelyről azért muszáj megjegyeznünk, hogy megjelenése egyértelműen tükrözi a háború után erőteljessé váló nyugati hatást.

Japán első kávézólánca, a Doutor Coffee, szintén a hatékonyságra helyezi a hangsúlyt; ha az embernek egy kankohí megvásárlásánál több ideje van, itt friss kávét vehet, illetve ételt is kérhet elvitelre. Az üzleti modell a folyton úton lévő, dolgozó emberek igényein alapul, és  a mai napig ki is szolgálja ezeket, de már akadnak társai is: több japán cég mellett hallatlanul népszerű az amerikai Starbucks üzletlánc is. Hangulatban természetesen a kisszatenek nyomába sem érhetnek ezek az „egyenkávézók”.

Jellegzetes japán dolog a „morning service” is: a reggeli kávéhoz sok helyen ingyen vagy kedvező áron kaphatunk pirítóst, salátát vagy tojást. Ha már megrendeltük  a kávénkat, ne lepődjünk meg azon sem, hogy nem kapunk mellé friss tejet: jellemzően egy tejszínhez hasonlító, mesterséges kávéízesítőt szolgálnak fel hozzá. Cukor helyett pedig  gomme sziruppal édesíthetünk, amely a jegeskávéban is jól oldódik.

A Sushi Sei japán étterem Óbudán letisztult, elegáns környezetben várja kedves vendégeit a japán konyha hagyományos és újragondolt fogásaival, melyeket a legkiválóbb alapanyagokból és a legmagasabb szakértelemmel készítünk el. Családi és baráti összejövetelek, ugyanakkor üzleti megbeszélések ideális helyszíne éttermünk. Foglaljon asztalt most, vagy kérjen házhozszállítást és élvezze otthonában a finom falatokat!

Megosztás: